2025. április 11-14. között a Meritum Egyesület által szervezett tanulmányúton vehettünk részt Szlovéniában, Olaszországban az Isonzó folyó vidékén és a Doberdó fennsíkon. A tanulmányút célja az egykori első világháborús helyszínek bejárása, illetve az első világháborús örökség ápolásának tanulmányozása, a jó gyakorlatok elsajátítása.
Isonzó – Doberdó: mindkét név hallatán minden magyar felkapja a fejét – azon helyszínek, amelyek nem merülnek el a feledés homályában azután, hogy befejezzük általános iskolai és középiskolai tanulmányainkat. Isonzó – Doberdó: azok a helyek, ahol az első világháború idején sok magyar fiatal adta életét a háborúban. Isonzó – Doberdó: eljutni ide mindannyiunk vágya. A Meritum Egyesület segített bennünket hozzá, hogy szemünkkel lássuk, szívünkkel megtapasztaljuk a magyar történelem fontos helyszíneit.
Az első napon megálltunk Log pod Margartom településen, ahol egy első világháborús temetőt kerestünk fel: magyar, osztrák, bosnyák katonák nyughelyét, majd a boveci temetőbe látogattunk el. A csodálatos türkizszínű Isonzó folyó mentén érkeztünk meg szállásunkra. A környék olyan békés, olyan nyugodt ma, hogy alig lehet elképzelni, milyen szörnyűséges események zajlottak itt 110 évvel ezelőtt.
Szombaton a magashegyi harcok helyszíneit kerestük fel az Isonzó folyásának vidékén. Első állomásunk Caporetto volt, ma Kobarid. Itt felkerestük a Kobaridi 1. világháborús múzeumot, ahol a Béke Ösvénye Alapítvány munkatársai segítségével ismertük meg az alapítvány működését valamint a múzeum gyűjteményét. Az itt látható tárgyakat mind itt, a környéken találták. Megtekintettük a Kobaridban 1938-ban állított és Mussolini által felavatott csontkamrát is, többezer olasz katona végső nyughelyét. Innen felmentünk a Kolovrat hegyére, az első világháborús olasz állásokat kerestük fel. Innen és a Krün hegyről tartották szemmel a magyar állásokat, amiket a Mrzli hegyen állítottak fel. Még mindig elcsodálkozunk az emberi erő végtelenségén, hogy hogyan tudták a katonák ezeket az állásokat, a kavernákat a hegyek tetején kialakítani, hogyan voltak képesek a fegyvereket, az eszközöket, az élelmet feljuttatni a magas hegyekbe.
Vasárnap a Doberdó fennsíkot jártuk be: a Monte San Michele fontos állomásait. Elsétáltunk a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred emlékművéhez, a 16. és 18. védelmi szakaszt is megtekintettük. San Martino del Carso faluban felkerestük az első világháború múzeumát, és olasz civilekkel találkoztunk, akik óvják és védik a térség magyar emlékeit. A faluban felkerestünk azt a részt is, ahol magyar és olasz lövészárkok húzódtak egymással szemben – és csupán 8 méter választotta el őket egymástól. Megtekintettük Visintiniben a magyar kápolnát, amit a világháború idején emeltek a magyar és olasz katonai tömegsírok közelében. Redipugliában egy hatalmas méretű olasz csontkamrát és emlékművet kerestünk fel, ahol 109 000 olasz katona csontjait helyezték el, majd Foglianoban egy osztrák-magyar temetőben emlékeztünk meg az elesett katonáinkról.
A négynapos út során máshogy találkoztunk a történelem eseményeivel, mint eddig: nem könyvek, tankönyvek lapjairól, honlapok oldalairól olvastunk róluk, hanem saját magunk láthattuk és érezhettük a helyszínek emlékét, azok borzalmait. A Béke Ösvényének állomásait felkeresve az ismeretek valósággá váltak számunkra. Ezt a valóságot tudjuk továbbítani, megmutatni tanítványainknak is, hogy ne csak betűket és számokat, neveket és évszámokat lássanak, amikor a nagy háborúról tanulnak, hanem embereket, fiatalokat, akik csak néhány évvel idősebbek, mint ők; sorsokat, amik akár a saját családjukban is megtörténhettek 100 évvel ezelőtt. A szereplők, a helyszínek ezentúl kilépnek a tankönyvek lapjairól, köztünk maradnak, ahogy megemlékezünk róluk.
Köszönjük a Meritum Egyesületnek, hogy részt vehettünk a tanulmányúton, köszönjük a szervezést, és hogy tudásukat megosztották velünk is. Sok élménnyel gazdagodhattunk, új barátságokat kötöttünk, és egy életre szoros köteléket fűződött köztünk és az Isonzó, Doberdó vidéke között.
Doróné Varga Nikolett és Somogyi Haroldné
#gov4peace
#walkofpeace
